Ugrás a fő tartalomra

Veronica Roth: A beavatott

Kolléganőmtől kaptam kölcsön ezt a könyvet, ő az egész trilógiát olvasta, nekem elég volt az első rész. A borítószövege alapján nekem olyan Az éhezők viadala fílingnek tűnt (itt írtam róla), ugye annak is az az alapja, hogy a társadalom csoportokra (körzetekre) van osztva, és a gyerekek, amint elérnek egy bizonyos kort, kemény kihívásoknak néznek elébe.

Az itteni társadalom öt csoportra tagolódik: Őszinték, Önfeláldozók, Bátrak, Barátságosak és Műveltek.
Ahogyan olvashatjuk az ajánlóban: Az év bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralévő részét.

A könyv főszereplője Beatrice, avagy Tris, aki, amikor döntenie kell, hogy melyik csoportba kerül, nem azt választja, ahová elvileg való lenne, tehát nem az Önfeláldozók, hanem a Bátrak csoportját -  még ha nagy kockázatot is jelent számára.

Elkezdődik tehát a "kiképzés", és valóban néha már-már kegyetlen próbatéteknek vannak kitéve, szinte egymás élete a tét, nem számítva, milyen sebesülést okoznak a társuknak. A Bátrakat a legsötétebb félelmeikkel is szembesítik. Szimulációkon keresztül kerülnek be veszélyes és félelmet keltő helyzetekbe - ezek a részek valóban érdekesek voltak, ki hogyan viselkedik, reagál az őt érő veszélyre.
Vajon Tris valóban megkapja a Bátor címet, vagy Elfajzott lesz?
Nemcsak erőszak, hanem bizony haláseset is bekövetkezik - az ilyen utópisztikus társadalmi regényekben ez sűrűn előfordul, hogy nem számít az emberélet, a cél a másik legyőzése, illetve az, hogy ki milyen csapatban van: ki barát és ki ellenség.
A vége nekem kicsit kaotikus volt, ráadásul a lány családja is bajba kerül, szóval teljesen mégsem happy end, még ha egy kisebb szerelmi szál is belekeveredik a történetbe.

Őszintén: nekem Az éhezők viadala jobban tetszett. Tudom, hogy teljesen más, de annak valahogy jobb volt az egész koncepciója.
Ennek a könyvnek nagyjából az a tanulsága, hogy egyetlen döntéssel az egész életed megváltozhat.

A regény két különböző borítóval is megjelent magyarul, én a képen látható "tüzessel" olvastam.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Fejős Éva: Bébi, bumm!

Emlékszem, amikor lehozta a sajtó, hogy Fejős Éva babát vár, én is ledöbbentem picit: nem is pont az életkora miatt (ld. 49 évesen szült), hanem mert számomra ő tipikusan az az utazgatós-világjárós szabadon élő (író)nő, akinek ha nincs gyereke, hát nincs gyereke, színes és nyüzsgős az élete anélkül is. Aztán mégis: ő is anya lett, még ha később is.
A könyvben még a várandósága előtti évekről is beszámol, amikor már (negyven felett) megfogalmazódott benne, hogy gyermeket szeretne, de még éveket kellett várnia rá, hogy kezében tarthassa kislányát. Többször is megemlíti a regény során, hogy valóban nincs időhöz kötve a gyermekvállalás, de senki se várjon ilyen sokáig, ne halogasson, hogy "majd akkor lesz gyerekem, ha ez és ez meglesz..." stb., mert ő is sokat halogatott. Meg nyilván az egészségügyi okok: kevesebb az esély a teherbeesésre, lehet, hogy műtét is kell előtte vagy csak mesterségesen eshet teherbe.
(Kis személyes kitérő. Korábban én is úgy voltam vele, hogy fialaton, t…