2017. augusztus 6., vasárnap

Jeanette Winterson: A ​szenvedély

Könyvheti szerzeményem ez a regény is, amely eleinte két szálon fut, majd ezek a szálak egy véletlen folytán összeérnek. 

Érdekesen indul, ugyanis az egyik főszereplő, a francia Henri, katonai szolgálata teljesítése alatt Napóleon szakácsinasa lesz. Itt tudhatjuk meg, hogy Napóleon nagyon szerette a csirkét. Az egyik szál tehát a háborús-Napóleonos vonal, ahol rövidke bepillantást nyerhetünk a kor történelmébe - bár nem ez adja a fő elemeket.

A másik történet egy Villanelle nevű, velencei lányhoz fűződik, akinek születését és családja múltját egy réges-régi legenda övezi: a csónakosok legendája. Villanelle gyakran jár férfiruhában, és, mint a csónakosok, sosem veszi le a csizmáját. 
Egy menekülés során kettőjük sorsa összefonódik, és már-már rejtélyes végbe torkollik.

A regénynek sajátos hangulata van: a komorabb, háborús leírások mellett megjelenik a szerelem, játék, és a tündérmesébe illő motívumok.

A könyv hivatalos ajánlója: 
A napóleoni háborúk idején játszódó regény két egyszerű, mégis rendkívüli ember élettörténetét fűzi össze. Henri, a tizenhat éves parasztfiú Napóleont bálványozva beáll a Grande Armée-ba, és szakácsinasaként egészen Oroszországig kíséri. Villanelle egy velencei csónakos lánya, ám a férfi csónakosokhoz hasonlóan – akiknek, mivel nem tudnak úszni, járniuk kell a vízen – hártya van a lábujjai között. Henri nagy „történelmi” rajongásával szemben ott áll Villanelle „privát” szerelme egy előkelő velencei patríciusnő iránt, a megmásíthatatlan történelemmel szemben a fiktív sorsok mikrotörténelme. A valóság fantasztikumának és a tündérmesei elemeknek az ötvözéséből a rögeszme és a szenvedély, a szerelem természetrajza tárul elénk Jeanette Winterson sokak által legjobbnak tartott regényében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése