Ugrás a fő tartalomra

Jay Asher: Tizenhárom ​okom volt…

Hiába mondod a jövőnek, hogy STOP.
Nincs REWIND gomb, nem tudod visszatekerni a múltat.
Az egyetlen mód, hogy megtudd a titkot, ...ha megnyomod a PLAY-t.

Mikor elkezdtem olvasni a könyvet, eleinte egy tipikus tini-panaszkodásnak tűnt. A végére azonban rádöbbentem, hogy ez jóval több volt annál.

Hannah Baker, akiről az egész történet szól, sajnálatos módon öngyilkos lett. Ennek okait magnókazettákra felvéve tudatja halála után a nagyvilággal, pontosabban egykori osztálytársaival, barátaival, mindenkivel, aki szerinte közrejátszott abban, hogy szörnyű tettét végrehajtsa.

Clay Jensen, az egyik fiú osztálytársa, vagyis a könyv másik főszereplője. Az egész regény kettejük gondolataiból, narrációiból épül fel. Clay megkapja postán a kazettákat, és miközben hallgatja Hannah-t, a saját gondolatai, megvilágosodásai, emlékei - kiegészítve egy-két rövidebb jelenbéli párbeszéddel - olvashatóak. Mindegyik kazetta egy osztálytársról szól, megtudjuk, Hannah kivel milyen viszonyban volt és hogyan "bántották", akár direkt, akár csak akaratlanul.

Igen, eleinte tinipanasznak tűnt. Mert ugye könnyű a másikat okolni, ha nem jó az életed. Úgy éreztem, Hannah csak bűnbakokat keres, lelkiismeretfurdalást kelt más - szintén sérülékeny - tizenévesekben. Szóval eleinte nem tetszett, hogy Hannah őket okolja a saját sorsáért.

Aztán elgondolkodtam. Hogy mi, felnőttek valóban mennyire nem vesszük észre, ha egy "gyereknek" (mert egy tizenéves még az!) baja van. Nem figyelünk a jelekre. Ami nekünk nem nagy történés, az egy kamaszlányban milyen mély nyomot hagy. Ahogy haladtam a könyvvel - és Hannah a kazettákkal -, úgy állt össze a kép, és jöttek elő azok a dolgok, amik Hannah-ban a törést okozták. Legyen az egy molesztálás, egy ál-barátnő, egy rosszul sikerült házibuli, egy szerelem, vagy egy tragikus autóbaleset.

Úgyhogy a végén nem bántam meg, hogy elolvastam, tanulságos volt így felnőtt-fejjel, és bizony, nekem is eszembe jutottak olyan emlékek és iskolás sérelmek, amelyek sokáig hatással voltak rám.
A kazettás ötlet pedig - bár eleinte furának tűnt a mai online világban - nagyon eredeti! Én ugyanis még ebben a walkmanes-magnós korban nőttem fel.

Ajánlom minden tininek és olyan szülőnek, akinek hasonló korú gyermeke van!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari...

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek....

Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika

Mint látjátok, ismét nagyon eltűntem, ám ennek megvan az oka. Elkezdtem egy okj-s tanfolyamot, gyerekfitnesz oktatónak tanulok (a Zumba és Zumba Kids oktatói papírom ugye megvan, tartok is gyerekeknek órát, ám ez kevés, ezért is vágtam bele ebbe a tanfolyamba). Így mostanában ilyen olvasmányaim vannak, mint Dr. Metzing Miklós Gimnasztika könyve. Szerintem akinek nem kell levizsgázni belőle (mint nekem), annak is érdekes lehet ez a tankönyv. Bár viccesnek tűnhet laikusok szemében, hogy pálcikaemberekkel ábrázol, ezek mind-mind fontos elemek ahhoz, hogy jó órát tudjunk tartani, és ismerjünk minden mozdulatot. A könyv részletesen végigvezet minket a gimnasztika rejtelmein, kezdve az eredetével, alapfogalmakkal, de a gyakorlatrendszereket és a szakkifejezéseket is nagyon jól bemutatja. Mindez hol pálcikaemberekkel, hol képekkel is illusztrálva. Persze ahhoz, hogy valaki jó edző vagy tornatanár legyen, nem elég bemagolni a könyvet, hanem gyakorlatban is "nagyon ott kell len...