2017. augusztus 23., szerda

Jay Asher: Tizenhárom ​okom volt…

Hiába mondod a jövőnek, hogy STOP.
Nincs REWIND gomb, nem tudod visszatekerni a múltat.
Az egyetlen mód, hogy megtudd a titkot, ...ha megnyomod a PLAY-t.

Mikor elkezdtem olvasni a könyvet, eleinte egy tipikus tini-panaszkodásnak tűnt. A végére azonban rádöbbentem, hogy ez jóval több volt annál.

Hannah Baker, akiről az egész történet szól, sajnálatos módon öngyilkos lett. Ennek okait magnókazettákra felvéve tudatja halála után a nagyvilággal, pontosabban egykori osztálytársaival, barátaival, mindenkivel, aki szerinte közrejátszott abban, hogy szörnyű tettét végrehajtsa.

Clay Jensen, az egyik fiú osztálytársa, vagyis a könyv másik főszereplője. Az egész regény kettejük gondolataiból, narrációiból épül fel. Clay megkapja postán a kazettákat, és miközben hallgatja Hannah-t, a saját gondolatai, megvilágosodásai, emlékei - kiegészítve egy-két rövidebb jelenbéli párbeszéddel - olvashatóak. Mindegyik kazetta egy osztálytársról szól, megtudjuk, Hannah kivel milyen viszonyban volt és hogyan "bántották", akár direkt, akár csak akaratlanul.

Igen, eleinte tinipanasznak tűnt. Mert ugye könnyű a másikat okolni, ha nem jó az életed. Úgy éreztem, Hannah csak bűnbakokat keres, lelkiismeretfurdalást kelt más - szintén sérülékeny - tizenévesekben. Szóval eleinte nem tetszett, hogy Hannah őket okolja a saját sorsáért.

Aztán elgondolkodtam. Hogy mi, felnőttek valóban mennyire nem vesszük észre, ha egy "gyereknek" (mert egy tizenéves még az!) baja van. Nem figyelünk a jelekre. Ami nekünk nem nagy történés, az egy kamaszlányban milyen mély nyomot hagy. Ahogy haladtam a könyvvel - és Hannah a kazettákkal -, úgy állt össze a kép, és jöttek elő azok a dolgok, amik Hannah-ban a törést okozták. Legyen az egy molesztálás, egy ál-barátnő, egy rosszul sikerült házibuli, egy szerelem, vagy egy tragikus autóbaleset.

Úgyhogy a végén nem bántam meg, hogy elolvastam, tanulságos volt így felnőtt-fejjel, és bizony, nekem is eszembe jutottak olyan emlékek és iskolás sérelmek, amelyek sokáig hatással voltak rám.
A kazettás ötlet pedig - bár eleinte furának tűnt a mai online világban - nagyon eredeti! Én ugyanis még ebben a walkmanes-magnós korban nőttem fel.

Ajánlom minden tininek és olyan szülőnek, akinek hasonló korú gyermeke van!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése