Sokáig nem tudtam összeszedni a gondolataimat, hogy mit is írjak erről a könyvről. Életrajzi, útirajz, kaland és útkeresés - minden értelemben.
Adott egy fiatal lány, Cheryl, aki tragikus hirtelenséggel elveszítette édesanyját és a házassága is tönkrement. Egy hirtelen döntésnek köszönhetően fogja magát és nekivág a Pacifikus Túra Ösvénynek (a könyvben rövidítve PTÖ), amely egy igazi, kemény zarándokút, forróságban, havon, hegyeken, kietlen vidékeken, 1100 mérföldön át! Nem sokan vállalnák be ezt a túrát egyedül, óriási hátizsákkal, még ha vannak is bizonyos "feltöltő" állomások, táborhelyek és néha más elszánt túrázók is csatlakoznak hozzá. Cherylnek számtalanszor meg kell küzdenie a természet erejével, meg kell tanulnia túlélni és ami a legfontosabb: kitartani. Akkor is, ha a bőre kisebesedik, a lábkörmei leválnak(!) a sok gyaloglástól - bizony, nem is gondolná az ember, hogy a hosszú, három hónapos túrázás fizikailag is milyen sebeket tud ejteni. De nem is ez a lényeg, hanem maga az út, illetve ahogyan közben Cheryl visszaemlékezik a múltbéli pillanatokra. Igazi önismeret és megtisztulás volt számára a túra.
Mint ahogyan a hivatalos ajánló írja:
Szánalmasan felkészületlen volt erre a megpróbáltatásra, testileg és lelkileg egyaránt. ... Szenvedett fájdalomtól, izomláztól, a magánytól és az állandó éhségtől. A külső utazás, a távolság, a természet, a test meggyötörte, a belső viszont felemelte.
Néhol nehezebben haladtam az olvasással, de mindenképpen jó érzéssel tettem le a regényt. Szép, kerek egész volt. Sok mindenkire ráférni egy ilyen "lelki" zarándoklat, az biztos...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése