Ugrás a fő tartalomra

Cheryl Strayed: Vadon

Sokáig nem tudtam összeszedni a gondolataimat, hogy mit is írjak erről  a könyvről. Életrajzi, útirajz, kaland és útkeresés - minden értelemben.

Adott egy fiatal lány, Cheryl, aki tragikus hirtelenséggel elveszítette édesanyját és a házassága is tönkrement. Egy hirtelen döntésnek köszönhetően fogja magát és nekivág a Pacifikus Túra Ösvénynek (a könyvben rövidítve PTÖ), amely egy igazi, kemény zarándokút, forróságban, havon, hegyeken, kietlen vidékeken, 1100 mérföldön át! Nem sokan vállalnák be ezt a túrát egyedül, óriási hátizsákkal,  még ha vannak is bizonyos "feltöltő" állomások, táborhelyek és néha más elszánt túrázók is csatlakoznak hozzá. Cherylnek számtalanszor meg kell küzdenie a természet erejével, meg kell tanulnia túlélni és ami a legfontosabb: kitartani. Akkor is, ha a bőre kisebesedik, a lábkörmei leválnak(!) a sok gyaloglástól - bizony, nem is gondolná az ember, hogy a hosszú, három hónapos túrázás fizikailag is milyen sebeket tud ejteni. De nem is ez a lényeg, hanem maga az út, illetve ahogyan közben Cheryl visszaemlékezik a múltbéli pillanatokra. Igazi önismeret és megtisztulás volt számára a túra.

Mint ahogyan a hivatalos ajánló írja:
Szánalmasan felkészületlen volt erre a megpróbáltatásra, testileg és lelkileg egyaránt. ... Szenvedett fájdalomtól, izomláztól, a magánytól és az állandó éhségtől. A külső utazás, a távolság, a természet, a test meggyötörte, a belső viszont felemelte.

Néhol nehezebben haladtam az olvasással, de mindenképpen jó érzéssel tettem le a regényt. Szép, kerek egész volt. Sok mindenkire ráférni egy ilyen "lelki" zarándoklat, az biztos...

A könyvből film is készült, ITT láthatjátok az előzetesét.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább