2016. december 2., péntek

Vercors: Tropi-komédia

Ez a könyv érdekesen került hozzám: megrendeltem antikváriumból a Dr. Dolittle-t (lévén amit elolvastunk, azt vissza kellett vinni a könyvtárba), és a csomagban, pluszban, ajándékba adtak egy másik, régi borítójú könyvet, amelyben a fent nevezett mű is található. 

A történet in medias res kezdődik, egy csecsemő-gyilkossággal - ám, mint kiderül, mégsem embergyerek volt az áldozat, így lehet, hogy az elkövető mégsem bűnös? Majd visszamegyünk az előzményekhez, megtudjuk, honnan is indult ez a képtelen történet. Egy kutatócsoport Új-Guineába utazott, ahol felfedezték a hiányzó láncszemet a majom és az ember között. Ők az úgynevezett tropik. Még állatias lények, de valamilyen szinten közelebb állnak az emberhez, mint a majomhoz.
A regény koncepciójának tulajdonképpen ez adja az alapját. Mikortól és mitől ember az ember? Mi teszi azzá? Merül fel az olvasóban is a sokszor fejtegetett filozófiai kérdés. A mesterséges megtermékenyítésből született "lény" vajon ember volt vagy állat? 
A bírósági tárgyaláson hosszan fejtegetik ezt a kérdést, pro- és kontra érvekkel alátámasztva, az esküdtszéket is nehéz helyzetbe hozva. Doug vajon gyilkos vagy sem? Embert ölt vagy állatot?
(Hozzáteszem: szerintem állatot ölni, előre megfontolt szándékkal is bűn, nem?)
Egy apró szerelemi szál is van a regényben (Doug-Francis), de a fő mondanivalót a fentiek adják.
A végkifejletet pedig - hogy hogyan döntenek: ember-e vagy állat-e a tropi, és hogy a férfi gyilkos-e, vagy sem - nem árulom el.

A hivatalos ajánlóból:
... Mert hát végül is az angol bíróságnak kell döntenie róla, hogy gyilkos-e vagy nem gyillkos az újságíró, aki egy tropi nősténnyel nemzett csecsemőjét meggyilkolta...
A voltaire-i és france-i hagyományokat folytató filozófikus-fantasztikus regényében Vercors hangot ad gyötrő aggodalmának az emberi méltóságra érdemes meberért, az emberséges emberiségért.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése