Ugrás a fő tartalomra

Kékes-Szabó Andrea: Párbaj

Barátnőm hozta nekem ezt a kis könyvecskét, ami egy jópofa, vicces olvasmány, görbe tükröt tartva nekünk, nőknek - no és a pasiknak is.

Mikor belelapoztam, úgy jött le, hogy inkább huszonéveseknek szól, nem ilyen "öreg" anyáknak, mint én, de vannak benne nagyon találó dolgok, életkortól teljesen függetlenül, amiben akár egy 30-as vagy 40-es is magára ismerhet. Gyereknevelésről, gyerekekről nincs benne szó, ez tényleg csak magáról a párkapcsolatról, a férfi-nő kapcsolatról szól, és a már együtt élő pároknak.
Túlzások is vannak benne néha (pl. én sosem voltam vásárlás mániás), de tipikus helyzetek is, pl. elengedjük-e a pasinkat a haverjaival, vagy mi van, ha szerelmünk csak túlórázik, mi meg "rémeket" látunk már, hogy miért nem jön haza. Azért is írtam az elején, hogy inkább huszonéveseknek szól, mert az életkor előrehaladtával már nem akad ki egy nő, ha a pasi a haverjával mozizik - inkább örül, hogy van egy szabad estéje neki is.

Vicces olvasmány, színes, jópofa rajzokkal illusztrálva, nagyon hamar elolvasható.

A hivatalos ajánló:
Ez a könyv abból az egyszerű tényből indul ki, hogy a nők és a férfiak teljesen másként gondolkodnak. A humorral fűszerezett párkapcsolati tanácsok talán segítenek megoldani pár kapcsolati krízist, megspórolható jó néhány vita, félreértés, veszekedés, sértődés, ajtócsapkodás és számtalan egyéb katasztrófa.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább