Ugrás a fő tartalomra

Susan Elizabeth Phillips: A nagy menekülés

A Könyvfalók könyvklub - Nyár kihívásának köszönhetően olvashattam el Susan Elizabeth Phillips (népszerű, rövidített nevén SEP) A nagy menekülés című regényét. Örülök, hogy erre a könyvre esett a választása a kihívásnak, ugyanis, bár már nagyon sokat hallottam az írónőről, még nem olvastam tőle semmit. Tetszett a könyv, a kiindulópont, a téma, úgyhogy nem csalódtam.

A főszereplő Lucy, az elnökasszony lánya, aki egész életében a társadalmi előírásoknak megfelelő "tökéletes" életet élt. Az esküvője napján azonban fogja magát, és lelép, faképnél hagyva szintén "tökéletes" vőlegényét és az egész násznépet. Ráadásul pont egy zűrös fickó motorjának ülésén találja magát, aki "elrabolja" és elrejti a lányt egy kis időre a külvilág és a sajtó elől. Lucyt először idegesíti a fickó, aztán vonzódni kezd hozzá. A röpke kaland után azonban rájön, hogy akármi is történt, nem térhet már vissza a megszokott kerékvágásba: új életet kell kezdenie.

Mennyi emberben, főleg mennyi nőben lehet ott a kitörni akarás vágya, a menekülés a társadalmi elvárások és kötelezettségek elől. Na de vagyunk eléggé bátrak új életet kezdeni? Lucy egy tóparti házat néz ki magának (nem akárkinek a házát), és lázadni kezd: vagány ruhákkal, tetoválásokkal, álnévvel. A külvilágtól elzárt, mesés körülmények között található erdei vagy tóparti házikó is tipikus menekülő helyszín új életet kezdő harmincas nőknek, főleg, akik írásra adják a fejüket. Lucy hamar berendezkedik, legalábbis csak szeretne.

A történetbe beúszik egy-egy kisebb mellékszál is, feltűnnek újabb, furcsa szereplők is, szóval bőven van és lesz kavarodás az eseményekben.
No de mi van a motoros férfival? (Bevallom, én eléggé furcsálltam, hogy egy vagány pasinak épp Panda a neve - engem ez a név a volt kolléganőmre emlékeztet, őt becézik így, de ez már az én bajom.) Mert a férfi élete is rejteget ám titkokat bőven.

Tetszett a könyv, bár a végefelé soknak éreztem a Lucy-Panda szál bonyolítását, de asszem nem árulok el titkot, hogy természetesen happy end a vége.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Fejős Éva: Bébi, bumm!

Emlékszem, amikor lehozta a sajtó, hogy Fejős Éva babát vár, én is ledöbbentem picit: nem is pont az életkora miatt (ld. 49 évesen szült), hanem mert számomra ő tipikusan az az utazgatós-világjárós szabadon élő (író)nő, akinek ha nincs gyereke, hát nincs gyereke, színes és nyüzsgős az élete anélkül is. Aztán mégis: ő is anya lett, még ha később is.
A könyvben még a várandósága előtti évekről is beszámol, amikor már (negyven felett) megfogalmazódott benne, hogy gyermeket szeretne, de még éveket kellett várnia rá, hogy kezében tarthassa kislányát. Többször is megemlíti a regény során, hogy valóban nincs időhöz kötve a gyermekvállalás, de senki se várjon ilyen sokáig, ne halogasson, hogy "majd akkor lesz gyerekem, ha ez és ez meglesz..." stb., mert ő is sokat halogatott. Meg nyilván az egészségügyi okok: kevesebb az esély a teherbeesésre, lehet, hogy műtét is kell előtte vagy csak mesterségesen eshet teherbe.
(Kis személyes kitérő. Korábban én is úgy voltam vele, hogy fialaton, t…