Ugrás a fő tartalomra

Jane Rogers: Jessie Lamb testamentuma

Két ünnep közt olvastam el ezt a könyvet, és őszintén szólva úgy vágtam bele, hogy fogalmam sincs, miről fog szólni. Tiniregénynek gondoltam, lévén egy 16 éves lány a főszereplője, de nem az. Utópisztikus, dramatikus, elgondolkodtató, bár néha jobb nem belegondolni, hogy mi lenne ha bekövetkeznének a regényben leírtak.
Sokan feldolgozták már, hogy milyen lenne, ha valami végzetes kórnak köszönhetően kipusztulna az emberiség, de nem így.
Ugyanis az AHS kór, amely a könyv alapját adja, azt jelenti, hogy mindenki, ki teherbe esik, meghal, így magzatát sem tudja kihordani. Magyarul nem születnek gyerekek, új emberek, vagyis előbb-utóbb elfogy a népesség. Vagy mégsem?

A regényt a fogva tartott Jessie írja, az elején ledöbbentem, hogy miért is van fogva tartva? Főleg az édesapja által? Aztán Jessie naplójából, akarom mondani testamentumából szépen lassan minden kiderül. Főleg, hogy 16 éves, és a 16 évesek a legalkalmasabbak arra, hogy kihordjanak egy magzatot, feláldozva ezzel saját életüket! Ugye milyen szörnyen hangzik?

Csodáltam Jessie elszántságát. Főleg az életkora miatt. A mai tizenévesek tapasztalatom szerint inkább a saját kis környezetükben élnek, a többségük magasról tesz arra, mi történik világban, főleg az emberiséggel. A lényeg, hogy legyenek barátok, okostelefon - elnézést a kivételtől, de én ezt látom, magam körül. Ezért volt döbbenetes, hogy a könyvben több tizenéves is a világot akarja megmenteni önfeláldozásával. Bár valóban, tizenévesen a világmegváltás is jellemző a kamaszokra.
Ami furcsa volt, hogy kiskorúak, szülői beleegyezés nélkül vehetnek részt ebben a "Csipkerózsika" programban. Én, mint szülő sem engedném ezt meg a lányomnak, az tutti.
Az apa karakterét is kiemelném még (nem volt szimpatikus), valahol szerintem neki is szerepe volt abban, hogy a lány kitartott döntése mellett. Nem volt egyszerű helyzetben Jessie, az biztos.

Amúgy szörnyű belegondolni, mi lenne ha a regényben leírtak bekövetkeznének. 
A könyv alapötlete nagyon tetszett, mégis valamit hiányoltam belőle.
Nálam utópisztikus, világpusztulós, szörnyű kóros regényben még mindig a Vakság vezet.

Részlet a hivatalos ajánlóból:
A Jessie Lamb testamentuma a közeljövő, biológiai terrorizmus által visszavonhatatlanul megváltozott világát mutatja meg, és egy rendkívüli fiatal lány döntésének folyamatát, aki a gyermekkorból kilépve azért küzd, hogy az élete – és talán a halála – értelmet nyerjen.
A Jessie Lamb testamentuma 2012-ben elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat és jelölték a Man Booker-díjra.

A könyvet a Könyvfalóknak ajánlotta fel a Bookandwalk, köszönöm!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Fejős Éva: Bébi, bumm!

Emlékszem, amikor lehozta a sajtó, hogy Fejős Éva babát vár, én is ledöbbentem picit: nem is pont az életkora miatt (ld. 49 évesen szült), hanem mert számomra ő tipikusan az az utazgatós-világjárós szabadon élő (író)nő, akinek ha nincs gyereke, hát nincs gyereke, színes és nyüzsgős az élete anélkül is. Aztán mégis: ő is anya lett, még ha később is.
A könyvben még a várandósága előtti évekről is beszámol, amikor már (negyven felett) megfogalmazódott benne, hogy gyermeket szeretne, de még éveket kellett várnia rá, hogy kezében tarthassa kislányát. Többször is megemlíti a regény során, hogy valóban nincs időhöz kötve a gyermekvállalás, de senki se várjon ilyen sokáig, ne halogasson, hogy "majd akkor lesz gyerekem, ha ez és ez meglesz..." stb., mert ő is sokat halogatott. Meg nyilván az egészségügyi okok: kevesebb az esély a teherbeesésre, lehet, hogy műtét is kell előtte vagy csak mesterségesen eshet teherbe.
(Kis személyes kitérő. Korábban én is úgy voltam vele, hogy fialaton, t…