Van valahol egy kék kerítés, amelyik szereti, ha rajzolgatnak rá... - ki emlékszik erre? Gyermekkoromban nekem nagy kedvencem volt Marék Veronika: A kék kerítés képregénye, amely a Kisdobos újságban (bizony, ilyen is volt a nyolcvanas években, mikor iskolás voltam!) jelent meg éveken keresztül, az aktuális évszakokhoz, ünnepekhez és az iskolás gyerekek mindennapjaihoz igazodva.
Nagy örömmel vettem észre az Ünnepi Könyvhét katalógusában, hogy A kék kerítést kiadta könyvben a Móra Kiadó! Mivel amúgy is szerettem volna venni valamit kislányomnak, erre esett a választás, ami nagyon tetszik neki is!
A könyvben megismerkedhetünk Bencével, Rékával és Körmivel, akik elsőként kezdtek el rajzolgatni, üzengetni egymásnak a kék kerítésen, és mindezt ötödikes korukig folytatták. Öröm, bánat, kérés, játék, randi, cserebere - a kék kerítésre mindig lehetett számítani.
Nemcsak a képek melletti szövegek, hanem a kék kerítés üzenetei is fontos részei a történetnek.
A témák alapján könnyű beazonosítani, melyik rész mikor jelent meg az újságban, ld. karácsony, farsang, húsvét, iskolakezdés nyári emlékekkel.
Mosolyogtam azon a részen, amikor a csehszlovák(!) kislány, Hanka eltéved, és Körmi - természetesen a kerítésre rajzolva - megérti és útbaigazítja. Igen, abban az időben még mi is Csehszlovákiába jártunk nyaralni. Vagy, amikor kvarcjátéka van az egyik gyereknek. Menő dolog volt akkoriban.
Az eredeti képregények 1985 és 1989 között jelentek meg.
Kedves, aranyos, barátságról szóló történetek ezek, nemcsak nosztalgiázni vágyó felnőtteknek, hanem a mai kisiskolások számára is érdekes lehet.
Vajon ha ma is lenne kék kerítés, mit rajzolnának rá a gyerekek?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése