Ugrás a fő tartalomra

Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel

Mit tegyen az ember, ha Manhattanben él, kilencéves, és feltaláló, ékszertervező, ékszerkészítő, amatőr entomológus, frankomán, vega, origamista, pacifista, dobos, amatőr csillagász, számítógép-tanácsadó, amatőr régész, továbbá ritka pénzérmék, természetes halált halt pillangók, miniatűr kaktuszok, Beatles-kegytárgyak, féldrágakövek és egyebek gyűjtője? Mit tegyen az ember, ha kilencéves, és 2001. szeptember 11-e óta nem látta az apját?

Foer regényének olvasása közben, még ha nem is vagy "bőgős" típus, lehangolódsz, az biztos.
A főszereplő egy kilencéves kisfiú, aki a Word Trade Center összeomlásakor elveszítette édesapját. A történetet nagyrészt ő meséli el, az ő gyermeki, ám annál értelmesebb gondolatait ismerhetjük meg. Oscar, a kisfiú, talál egy rejtélyes kulcsot apja holmijai között. A borítékon csak egy név szerepel: Black. Kezdetét veszi a nyomozás, ugyanis fejébe veszi, hogy felkeres minden Black vezetéknevű embert New Yorkban. Ami tegyük hozzá, nem kevés. Pontos listát ír, ehhez igazítja és osztja be hétvégéit, szabadidejét. Nyomozása során érdekes életutakat és rejtélyeket ismerhetünk meg, mint például a Hatodik kerület eltűnését.
Oscart nemcsak édesapja elveszítése nyomasztja, hanem az a tény is, hogy utoljára ő hallotta apja üzenetrögzítőre mondott utolsó szavait a toronyból.
Megismerhetjük - többé-kevésbé - a fiú családját is: a nagymamát, a nem-beszélő nagypapát, és az anyát, aki nem mutatja ki fájdalmát, illetve a titokzatos bérlőt.
Arra figyelni kellett olvasás közben, hogy nem mindig Oscar az elbeszélő (ez nincs jelölve a fejezetek elején, hogy ki az elbeszélő, bár rá lehet jönni). Emellett levelek is tarkítják a regényt, hogy ezeket ki írta, az is kiderül majd.
A vége is megrázó, nem csak az, hogy megoldódik-e a kulcs rejtélye, hanem pl. mikor felkeresik az apa állítólagos sírját. Valamint a legeslegvégén az idő visszapörgetése. Hány ember játszhatott el a gondolattal egy tragédia után, hogy mi lett volna, ha. Ha az egész fordítva történik meg. Ha az apa visszafele kisétál a toronyból, és hazamegy. És máshogy kezdődik az a borzalmas reggel...

A szerzőről:
Jonathan Safran Foer (született 1977-ben) egyesült államokbeli író. Leginkább Minden vilángol és Rém hangosan és irtó közel című regényeiről ismert. 2009-ben megjelentetett egy ismeretterjesztő művet Állatok a tányéromon címmel.

A regényből film is készült 2011-ben, ITT nézhettek utána. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari...

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek....

Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika

Mint látjátok, ismét nagyon eltűntem, ám ennek megvan az oka. Elkezdtem egy okj-s tanfolyamot, gyerekfitnesz oktatónak tanulok (a Zumba és Zumba Kids oktatói papírom ugye megvan, tartok is gyerekeknek órát, ám ez kevés, ezért is vágtam bele ebbe a tanfolyamba). Így mostanában ilyen olvasmányaim vannak, mint Dr. Metzing Miklós Gimnasztika könyve. Szerintem akinek nem kell levizsgázni belőle (mint nekem), annak is érdekes lehet ez a tankönyv. Bár viccesnek tűnhet laikusok szemében, hogy pálcikaemberekkel ábrázol, ezek mind-mind fontos elemek ahhoz, hogy jó órát tudjunk tartani, és ismerjünk minden mozdulatot. A könyv részletesen végigvezet minket a gimnasztika rejtelmein, kezdve az eredetével, alapfogalmakkal, de a gyakorlatrendszereket és a szakkifejezéseket is nagyon jól bemutatja. Mindez hol pálcikaemberekkel, hol képekkel is illusztrálva. Persze ahhoz, hogy valaki jó edző vagy tornatanár legyen, nem elég bemagolni a könyvet, hanem gyakorlatban is "nagyon ott kell len...