James Herriot: Kutyák a rendelőmben

Ha állatos, kutyás könyvről van szó, az ember mindig megnyugszik, jó kedvre derül vagy éppen meghatódik.

A Kutyák a rendelőmben című könyvet, mint címéből is kiderül, egy állatorvos írta. Az egyes fejezetek különálló, ám valahol mégis összefüggő kis novellák, egy-egy esetről, sorsról, betegségről, műtétről, kutya és ember, valamint kutya és állatorvos kapcsolatáról.

Még ha bele is van szőve néhol a humor, nem mind vidám történetek ezek. Persze ez valahol érthető, hiszen egy rendelőbe a beteg állatokat viszik be. A betegségek lehetnek kevésbé súlyosak is, de sajnos van olyan kutya is, akit már nem lehet megmenteni... Lábtörés, fulladás, daganat, ekcéma - mindenki kedvence egészségéért aggódik, mert kutya nélkül más az élet, mondhatni kevesebb, és van, akinél akár öngyilkosságba hajló depressziót is okoz az állat elvesztése. Gazdákról is szó esik, legyen az parasztember, úrihölgy vagy egy suhanc, egy a közös bennük: teljes szívvel szeretik kedvenceiket.

Aranyos és megható történet az is, amely két együtt élő kutya kapcsolatát mutatja be. Hogy egy barát elvesztése milyen változásokat okoz az állat lelkében és testében. Már épp el akarják altatni a társát gyászoló öreg kutyát, mert úgy néz ki, a végét járja, amikor feltűnik egy kiskutya a családban, aki megváltoztat mindent: az öreg kutya újból erőre kap és élni kezd.

Még azt hozzátenném, hogy nem mai történetekről van szó, lévén az író/állatorvos fiatalkori emlékeit és eseteit idézi fel. Amikor még nem voltak túl jól felszereltek a rendelők (ld. ahol pl. helyettesített), de a hozzáértése, felelőssége és szeretete az állatok iránt annál nagyobb volt.

A könyv többször is megjelent már magyarul, legelőször 1991-ben. Ezt a vicces borítójú példányt a Ciceró Kiadó adta ki 2013-ban.

A szerzőről pedig ITT olvashattok részletesen.