Niccoló Ammaniti kedvenc hősei a problémákkal küszködő kamaszfiúk (pl. az Én nem félek vagy a Magammal viszlek műveiben). Az Én és Te című rövidke kis regénye is egy Lorenzo nevű kamaszfiúról szól, akit nehezen fogadnak be az osztálytársai, míg végül álarcot vesz fel és azonosul velük, csak hogy közéjük tartozhasson - legalábbis látszatra. Otthon is azt hazudja, hogy síelni megy barátaival, pedig az igazság az, hogy nem is hívták meg. Síelés helyett bezárkózik a pincébe, berendezkedik, és ott tervezi eltölteni az elkövetkezendő egy hetet, távol a számára zavaró külvilágtól.
Érdekes volt belelátni a szorongó kamaszfiú agyába, megismerni gyerekkorát, félelmeit, gondolatait.
Pincebéli életét azonban megzavarja egy váratlanul felbukkanó látogató, aki nagy bajban van. Lorenzo először nem akarja befogadni, sőt, zavarja a lány viselkedése és ottléte, ám hirtelen megváltozik benne valami, félresöpri a kamasz-sértődöttséget, és rájön, hogy baj van, segítenie kell. (Persze úgy, hogy ne bukjon le a hazugsága miatt).
Komoly kérdéseket feszeget a könyv, nemcsak a kamaszkorról, hanem a drogfüggőségről is, családi kapcsolatokról is (szülő-gyerek, elvált szülők, féltestvérek kapcsolata).
Sok mindenre kíváncsi lettem volna még, sajnos valóban elég rövidke könyv, szinte csak egy szelete egy történetnek, és jó lett volna, ha még kiderül egy-két dolog. Talán ezt az olvasó fantáziájára akarta bízni az író?
A Strega-díjas író könyvét Olaszországban eddig már több mint
félmillióan olvasták. Sokatmondó tény, hogy a világhírű alkotó, Bernardo
Bertolucci éppen az Én és te megfilmesítésével tért most vissza hosszú
évek után a rendezéshez.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése