2014. március 9., vasárnap

Katarina Mazetti: Pingvinélet

Január eleje óta üldözöm a "pingvines könyvet" a könyvtárban, lévén sikerkönyv, és csak 1-1 hétre adják ki, de most végre lecsaptam rá.
Picit más, mint Mazetti korábbi két könyve (A pasi a szomszéd sír mellől, illetve annak folytatása, a Családi sírbolt), de a stílusa a szokásos, az emberábrázolás itt is remek, szóval ebben sem csalódtam. Talán picit lassacskán indul, de ez sem probléma.

A történet egy Antarktisz felé tartó luxushajón játszódik. Ugyanis a gazdagok nemcsak az egzotikus, tengerparti nyaralásra fizethetnek be egy rakat pénzt, hanem egy déli-sarki, pingvin- és egyéb állatmegfigyelő útra is, a hideg mínuszokban.
A történetet a három főszereplő meséli el. Wilma, a kicsike, kamaszfiús külsejű nő, aki titkolja a betegségét, Thomas, a magas férfi, akit otthagyott a felesége két gyerekkel, és emiatt véget akar vetni az életének, és Alba, az ősz hajú idős hölgy, aki kora ellenére nagyon aktív, és remek megfigyeléseket ír az állatvilág és az emberek viselkedésének párhuzamáról.
Rajtuk kívül néha feltűnik egy-egy másik utas is, például a férj, aki meg akarja ölni feleségét, vagy épp a vasalódeszkás nő. Szóval mindenkinek megvan a maga baja, dilije, de ugyanakkor jó kis társaság gyűlt össze a hajón.
Miközben megfigyelik az élővilágot, és különböző helyeken kötnek ki, és esznek, alszanak, vagy éppen hánykolódnak a viharban, azalatt felvázolódnak a különböző életutak, barátságok és kapcsolatok szövődnek.
Aztán egy majdnem tragédiába torkolló esemény és Wilma titkának leleplezése után Thomas teljesen megváltozik. Az utazás lassan a végéhez ér - de vajon hogyan folytatódik a szereplők sorsa?

Kellemes kis könyv volt ez is, jól esett olvasni.

Mazetti, szokásához híven most is könnyed stílusban és humorral jeleníti meg egyéni alakjait, miközben sok érdekes történetet és életet varázsol elénk. Mesél barátságról, szerelemről, találkozásról, elválásról, emberekről, állatokról, környezeti veszélyekről, a föld jövőjéről. A hideg, szélfútta Antarktiszon pingvinek, bálnák, és albatroszok között, eltávolodva hétköznapi életüktől a szereplők közelebb kerülnek egymáshoz és önmagukhoz is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mitch Albom: Hívások a mennyből

Még a júniusi Könyvhéten szereztem be ezt a könyvet, és rögtön el is olvastam (bár az írás elmaradt, de most igyekszem pótolni).  A tö...