Ugrás a fő tartalomra

Katarina Mazetti: Pingvinélet

Január eleje óta üldözöm a "pingvines könyvet" a könyvtárban, lévén sikerkönyv, és csak 1-1 hétre adják ki, de most végre lecsaptam rá.
Picit más, mint Mazetti korábbi két könyve (A pasi a szomszéd sír mellől, illetve annak folytatása, a Családi sírbolt), de a stílusa a szokásos, az emberábrázolás itt is remek, szóval ebben sem csalódtam. Talán picit lassacskán indul, de ez sem probléma.

A történet egy Antarktisz felé tartó luxushajón játszódik. Ugyanis a gazdagok nemcsak az egzotikus, tengerparti nyaralásra fizethetnek be egy rakat pénzt, hanem egy déli-sarki, pingvin- és egyéb állatmegfigyelő útra is, a hideg mínuszokban.
A történetet a három főszereplő meséli el. Wilma, a kicsike, kamaszfiús külsejű nő, aki titkolja a betegségét, Thomas, a magas férfi, akit otthagyott a felesége két gyerekkel, és emiatt véget akar vetni az életének, és Alba, az ősz hajú idős hölgy, aki kora ellenére nagyon aktív, és remek megfigyeléseket ír az állatvilág és az emberek viselkedésének párhuzamáról.
Rajtuk kívül néha feltűnik egy-egy másik utas is, például a férj, aki meg akarja ölni feleségét, vagy épp a vasalódeszkás nő. Szóval mindenkinek megvan a maga baja, dilije, de ugyanakkor jó kis társaság gyűlt össze a hajón.
Miközben megfigyelik az élővilágot, és különböző helyeken kötnek ki, és esznek, alszanak, vagy éppen hánykolódnak a viharban, azalatt felvázolódnak a különböző életutak, barátságok és kapcsolatok szövődnek.
Aztán egy majdnem tragédiába torkolló esemény és Wilma titkának leleplezése után Thomas teljesen megváltozik. Az utazás lassan a végéhez ér - de vajon hogyan folytatódik a szereplők sorsa?

Kellemes kis könyv volt ez is, jól esett olvasni.

Mazetti, szokásához híven most is könnyed stílusban és humorral jeleníti meg egyéni alakjait, miközben sok érdekes történetet és életet varázsol elénk. Mesél barátságról, szerelemről, találkozásról, elválásról, emberekről, állatokról, környezeti veszélyekről, a föld jövőjéről. A hideg, szélfútta Antarktiszon pingvinek, bálnák, és albatroszok között, eltávolodva hétköznapi életüktől a szereplők közelebb kerülnek egymáshoz és önmagukhoz is.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari...

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek....

Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika

Mint látjátok, ismét nagyon eltűntem, ám ennek megvan az oka. Elkezdtem egy okj-s tanfolyamot, gyerekfitnesz oktatónak tanulok (a Zumba és Zumba Kids oktatói papírom ugye megvan, tartok is gyerekeknek órát, ám ez kevés, ezért is vágtam bele ebbe a tanfolyamba). Így mostanában ilyen olvasmányaim vannak, mint Dr. Metzing Miklós Gimnasztika könyve. Szerintem akinek nem kell levizsgázni belőle (mint nekem), annak is érdekes lehet ez a tankönyv. Bár viccesnek tűnhet laikusok szemében, hogy pálcikaemberekkel ábrázol, ezek mind-mind fontos elemek ahhoz, hogy jó órát tudjunk tartani, és ismerjünk minden mozdulatot. A könyv részletesen végigvezet minket a gimnasztika rejtelmein, kezdve az eredetével, alapfogalmakkal, de a gyakorlatrendszereket és a szakkifejezéseket is nagyon jól bemutatja. Mindez hol pálcikaemberekkel, hol képekkel is illusztrálva. Persze ahhoz, hogy valaki jó edző vagy tornatanár legyen, nem elég bemagolni a könyvet, hanem gyakorlatban is "nagyon ott kell len...