Más műfaj ez az írónőtől - ugye eddig regényeket, sőt, folytatásos regényeket olvastam tőle.
Az első novella A találkozás címet viseli.
Andrea Magyarországon, Annabel pedig Amerikában született, 1973-ban, újév napján. Életük egy-egy mozzanatát ragadja ki az írónő, párhuzamot vonva a hasonlóságokkal. Az első ilyen pillanat a születés, majd 3 éves korukra ugrunk, és a kisgyermekkor következik, mégpedig egy-egy esküvőn. Majd ismét sok év kimarad, kb. tíz évesek legközelebb, és így tovább. A végén pedig, már fiatal felnőttként, majdnem találkoznak Angliában.
A novella alapötlete tetszett, ám számomra kissé hiányos volt, többet olvastam volna még egy-egy évükről - úgy éreztem, az írónő csak végigrohan mindkettejük életén. Olyan volt számomra ez a történet, mintha egy regényhez készített vázlat lenne csupán. Nem is fejeződik be igazán, mint olvashatjuk, folytköv.
A Videotéka, a második mű, inkább novella, vagyis egy kerek egész kis történet. Egy sikeres üzletasszony visszatér gyermekkori kisvárosába, ahol valaha csalódás érte. Sok minden megváltozott, a régi videotéka - amelynek fontos szerepe volt - sincsen már meg, helyette kávézó nyílt. Összetalálkozik volt barátnőjével, és a rövidke látogatás során végre lezáródik a múlt. Tanulság, hogy hosszú évek távlatából, ismerve a jelent, már nem is biztos, hogy bánjuk, hogy valaha nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan akkoriban szerettük volna.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése