Ugrás a fő tartalomra

Fábián Janka: A német lány

Újabb Fábián Janka könyv került a kezembe, mégpedig A német lány.

Ez a történet a második világháború ideje alatt kezdődik, amikor is Sepp Weinbach (eredeti nevén Borpataky Jóska) magyar származású német századost elszállásolják egy francia családnál. Ekkor még nem is sejti, hogy az apa és a lánya - aki eléggé ellenségesen viselkedett vele, és aki iránt csupán plátói érzelmeket táplált -, évekkel később is hatással lesznek az életére.

A könyv mégsem (csak) Seppről szól, hanem egy Rose nevű, félig német-félig francia, "háborús zabigyerekről", aki, bár Németországban nő fel, fiatal felnőttként mégis Párizsba (illetve Párizs mellé) keveredik. Persze amiatt, hogy félig német, nem mindenhol nézik jó szemmel.
Az igazi bonyodalmak igazándiból akkor kezdődnek, amikor is Rose újdonsült barátnője lévén kapcsolatba kerül a lány családjával. Innen kezdve felgyorsulnak az események, nem várt szerelmet nem várt örökség követ. Mint sejteni lehet, itt is vannak szép számmal bonyodalmak, de azért korántsem volt annyira összetett és szövevényes regény, mint a Virágszál, és annyira rejtélyes sem volt, mint Az angyalos ház (én ezt a két regényt olvastam korábban). Igaz, Fábián Janka még bele akart szőni még egy izgalmat (ld. Marcel felbukkanása, majd váratlan megjelenése Magyarországon is), de ezt nem igazán értettem, miért kellett.

A regény olvasmányos és érdekes, ám, mint más bloggerek is írták róla, valóban picit "hiányos". Bár, mint megtudtam, azért ilyen lezáratlan, mert van folytatása is: A francia nő címmel. Úgyhogy kíváncsian várom, mert elég sok dolog érdekelne még (pl. Cécile-lel, vagyis az anyával kapcsolatban is).

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Fejős Éva: Bébi, bumm!

Emlékszem, amikor lehozta a sajtó, hogy Fejős Éva babát vár, én is ledöbbentem picit: nem is pont az életkora miatt (ld. 49 évesen szült), hanem mert számomra ő tipikusan az az utazgatós-világjárós szabadon élő (író)nő, akinek ha nincs gyereke, hát nincs gyereke, színes és nyüzsgős az élete anélkül is. Aztán mégis: ő is anya lett, még ha később is.
A könyvben még a várandósága előtti évekről is beszámol, amikor már (negyven felett) megfogalmazódott benne, hogy gyermeket szeretne, de még éveket kellett várnia rá, hogy kezében tarthassa kislányát. Többször is megemlíti a regény során, hogy valóban nincs időhöz kötve a gyermekvállalás, de senki se várjon ilyen sokáig, ne halogasson, hogy "majd akkor lesz gyerekem, ha ez és ez meglesz..." stb., mert ő is sokat halogatott. Meg nyilván az egészségügyi okok: kevesebb az esély a teherbeesésre, lehet, hogy műtét is kell előtte vagy csak mesterségesen eshet teherbe.
(Kis személyes kitérő. Korábban én is úgy voltam vele, hogy fialaton, t…