Ugrás a fő tartalomra

Peter Heller: Kutya csillagkép

A címe és tartalmi leírása alapján keltette fel érdeklődésemet a Kutya csillagkép című regény, ugyanis kedvelem a kissé utópisztikus történeteket.
A történet kiindulópontja egy gyilkos influenzajárvány utáni világ, amely szinte minden embert elpusztított. Ezt élte túl Hig, aki egy elhagyatott repülőtér hangárjában él Jasperrel, a kutyájával, és egy Bangley nevű férfival.

Bevallom, engem a könyv alapszituációja nagyon emlékeztetett Az út című könyvre (Cormac McCarthy műve, itt írtam róla), mivel az úgy indul, hogy kipusztult a Föld, és egy apa a fiával vándorol és küzd a túlélésért.

Hig a közeli folyópartra jár horgászni, ám korántsem ilyen békés az élete. Ugyanis minden más ember ellenség, akit meg kell ölni! Bangley szinte már hidegvérrel vadássza le a közelükbe merészkedő, szintén túlélésért küzdő embereket. Mindenkit megölni, védeni a területünket, a megszerzett húst, élelmet - a cél a túlélés.
Hig persze gyakran nosztalgiázik: visszaemlékezik a régi világra, feleségére. Aztán, mikor bekövetkezik egy tragédia, úgy dönt: tovább lép, elhagyja a biztonságos menedéket, és repülőgépével elindul egy rádiójel irányába, a hegyen túlra. Hajtja a kíváncsiság és a jobb élet utáni remény. Még úgy is, ha közben az életét veszélybe sodorja, mert rá is vadásznak. Ahova kerül, eleinte már-már idilli, de vajon itt mer maradni, vagy továbblép ("haza"megy) új társaival?

A könyv hangulata, még ha nyomasztó is, mindvégig azt érzékelteti, hogy a reményt nem szabad feladni. Még ha kicsit lezáratlannak is tűnik a vége, azt sugallja, van jövő.

A Kutya csillagkép Peter Heller első regénye, amely már az első megjelenése után számos országban (Ausztrália, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország) sikerkönyv lett.
A díjnyertes kalandtörténet-író több természetvédelmi és természetjárás témájú dokumentumkönyvet is írt, emellett az Outside Magazine, a Men's Journal és National Geographic szerkesztője. Jelenleg a Colorado állam-béli Denverben él.

A könyvet köszönöm a Maxim Kiadónak!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Fejős Éva: Bébi, bumm!

Emlékszem, amikor lehozta a sajtó, hogy Fejős Éva babát vár, én is ledöbbentem picit: nem is pont az életkora miatt (ld. 49 évesen szült), hanem mert számomra ő tipikusan az az utazgatós-világjárós szabadon élő (író)nő, akinek ha nincs gyereke, hát nincs gyereke, színes és nyüzsgős az élete anélkül is. Aztán mégis: ő is anya lett, még ha később is.
A könyvben még a várandósága előtti évekről is beszámol, amikor már (negyven felett) megfogalmazódott benne, hogy gyermeket szeretne, de még éveket kellett várnia rá, hogy kezében tarthassa kislányát. Többször is megemlíti a regény során, hogy valóban nincs időhöz kötve a gyermekvállalás, de senki se várjon ilyen sokáig, ne halogasson, hogy "majd akkor lesz gyerekem, ha ez és ez meglesz..." stb., mert ő is sokat halogatott. Meg nyilván az egészségügyi okok: kevesebb az esély a teherbeesésre, lehet, hogy műtét is kell előtte vagy csak mesterségesen eshet teherbe.
(Kis személyes kitérő. Korábban én is úgy voltam vele, hogy fialaton, t…