Ugrás a fő tartalomra

SzemTanú - Történelem napilapstílusban

Egy nagyon érdekes és nem mindennapi "történelemkönyvet" kaptam karácsony előtt ajándékba, pontosabban Niki blogjának a nyereményjátékán nyertem a kiadó felajánlásából.

A SzemTanú – Történelem napilapstílusban újszerű történelemszemlélete merőben eltér attól, amit megszoktunk – olvasóinak megmutatja, hogy a történelem nem azonos valamiféle poros múlttal, hanem egymást követő jelenek sorozata. Az egyetemi tanárokból, kutatókból és szakértőkből álló kiváló szerzőgárda írásai érdekfeszítő stílusban festenek sokszínű képet a választott korszakról. - olvashatjuk a hivatalos ajánlóban.

A könyv valóban újságcikkekből, rovatokban épül fel, pontosan bemutatva az adott eseményt, ami lehet akár vulkánkitörés, véres háború, vagy technikai találmány. Interjút olvashatunk Poncius Pilátussal és Kolumbusz Kristóffal is. Van benne várható időjárás-jelentés, szépirodalmi bestsellerlista a kor híres regényeiből (pl. Dekameron), sőt, még divat rovat is! Mindez fotókkal, régi képekkel, rajzokkal illusztrálva. A nagy alakú és nehéz könyv több újságot foglal magában, tehát olyan, mint amikor a régi folyóiratokat lefűzetik és beköttetik. Krisztus előtt 100-tól indul (ne kérdezzétek, miért pont akkortól) és az utolsó lapszám Krisztus után 1500-ban fejeződik be. De ez még nem a végleges befejezés, mivel információm szerint lesz folytatása a könyvnek.
Bulvár-napilap stílusa ellenére hitelesek az írások, és valahol szórakoztatóak is, hiszen az iskolában szárazabban tanultuk ezeket az eseményeket, itt meg a könyv felépítésének köszönhetően színesebbek, érdekesebbek. Talán ha egy történelem tantárgyat nem szerető és nehezebben tanuló diák beleolvas, nagyobb kedvet kap az adott korhoz. (Ám azért ha valaki kiselőadásra készül, vagy netalán tán házi dolgozatot írna történelemből, ne csak ezt a forrást használja.)

Ajánlom mindenkinek, felnőttnek és iskolásnak is!
A kiadóról és a könyvről az alábbi linken olvashattok:

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Fejős Éva: Bébi, bumm!

Emlékszem, amikor lehozta a sajtó, hogy Fejős Éva babát vár, én is ledöbbentem picit: nem is pont az életkora miatt (ld. 49 évesen szült), hanem mert számomra ő tipikusan az az utazgatós-világjárós szabadon élő (író)nő, akinek ha nincs gyereke, hát nincs gyereke, színes és nyüzsgős az élete anélkül is. Aztán mégis: ő is anya lett, még ha később is.
A könyvben még a várandósága előtti évekről is beszámol, amikor már (negyven felett) megfogalmazódott benne, hogy gyermeket szeretne, de még éveket kellett várnia rá, hogy kezében tarthassa kislányát. Többször is megemlíti a regény során, hogy valóban nincs időhöz kötve a gyermekvállalás, de senki se várjon ilyen sokáig, ne halogasson, hogy "majd akkor lesz gyerekem, ha ez és ez meglesz..." stb., mert ő is sokat halogatott. Meg nyilván az egészségügyi okok: kevesebb az esély a teherbeesésre, lehet, hogy műtét is kell előtte vagy csak mesterségesen eshet teherbe.
(Kis személyes kitérő. Korábban én is úgy voltam vele, hogy fialaton, t…