Ugrás a fő tartalomra

Sophie Kinsella: A boltkóros babát vár

Szeretem a humoros babavárós könyveket, ezért vettem a kezembe a boltkóros sorozat következő részét, amelynek címe: A boltkóros babát vár.
Kiindulva az előzményekből, amiket olvastam  (Egy boltkóros naplójaA boltkóros férjhez megy), előre sejtettem, hogy nem szokványos babavárása lesz. Hát nem is az, mivel nem azon van a lényeg, hogy mit jelent várandósnak lenni, hogyan éli meg Becky a testi-lelki változásokat, hanem természetesen a vásárláson! Mert ugye az a legfontosabb, hogy a babának márkás cuki kis cuccai legyenek, meg hogy öt babakocsijuk legyen különböző terepekre (tényleg van olyan nő, aki öt babakocsit vesz születendő gyermekének??), meg hát az is fontos, hogy a celebek körében ismert legtrendibb szülésznőnél, Venetia Carternél szüljön, akiről mellesleg kiderül, hogy férjének, Luke-nak az exe! Szóval bonyodalmaktól nem mentes a könyv, van itt féltékenykedés, lakásvásárlással kapcsolatos bonyodalmak stb.
Bár itt is úgy voltam, mint a korábbi könyveknél, hogy nem mindig értettem Beckyt. 
A babacuccok vásárlásáról. Még én is emlékszem rá, milyen volt, amikor alig 12 hetes terhesen férjemmel először betértünk egy hatalmas babaáruházba, és csak ámultunk-bámultunk, micsoda ruhák, kiságyak, játszóeszközök, babakocsik és miegymások vannak. Persze, van, ami hasznos, de a fele felesleges kiadás. (A pici rucikat meg pár hét alatt kinövi az újszülött.) Az egy dolog, hogy az ember legszívesebben mindent megvenne születendő első gyermekének, no de azért tudni kell, hol a határ. Becky például azért is vesz külön egy babakocsit, hogy legyen mibe pakolni a vásárláskor.
A másik meg ez a Venetiás ügy. Mondjuk Luke is észrevehette volna a dolgokat, de ő ugye bele volt merülve cége gondjaiba. Mert azért elég pocsék érzés lehetett Beckynek, hogy míg neki csak egyre nő a hasa, dagad a lába, alakul át a teste, férje körül egy bombanő legyeskedik. Csak hát Becky természetesen itt is túlkombinálja a dolgokat.
A szülése (vagy nem-szülése) meg elég vicces és abszurd. A lényeg, hogy a végére itt is minden jól alakul!

Új könyvének több mint nyolc millió eladott példányával Sophie Kinsellát méltán tarthatjuk az egyik legsikeresebb kortárs írónak. A Boltkóros naplójából már jól ismert és szeretnivaló, a vásárlásért végletekig rajongó hősnő, Becky Brandon – született Becky Bloomwood – legújabb, babavárós kalandjain nevethetünk, izgulhatunk, és az Olvasó olykor biztosan a könnyeivel fog küszködni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább