Ugrás a fő tartalomra

Ilse Tielsch: Elefánt az utcánkban

Mostanában a végletek embere, azaz olvasója vagyok. Vagy e-book-ot olvasok, vagy antikváriumos darabok kerülnek a kezembe. Az Elefánt az utcánkban című kötetet is az antikvarium.hu oldalán találtam. Nagyon megörültem neki, ugyanis még főiskola első évében (inkább nem számolom meg, hány éve) került a kezembe, mikor is egy sikeres félévi vizsgaidőszak után az éppen telelő nagyszüleimet látogattam meg a Mátrában, és esti programként az üdülő könyvtárában bújtam az ottani könyveket. Arra emlékeztem így tizenvalahány év távlatából (na, mégiscsak leírtam a számot), hogy ez egy jópofa kis novelláskötet, amivel azóta sem találkoztam sehol.
A könyv, amelyet a bécsi írónő, Ilse Tielsch írt, számomra igazi retro csemege: hűen idézi és tükrözi a 70-es és 80-es évek közösségi életét, a lakótelepek uniformizálását, a kisemberek hétköznapjait, a háziasszonyok mindennapjait. Mindez néha kissé elferdítve, ironikus megközelítésben. A könyvtől senki se azt várja, hogy végig kacagni fog rajta, mert holott a humor is bele van szőve, inkább irónia, sőt, néha keserűség, ami jellemzi.
Bevallom, nem mindegyik novella jött be, de amik meg igen, azok valóban nagyon jók! (Igazából főleg ezekre emlékeztem a régi olvasásomból.) Abszolút kedvencem a címadó novella, az Elefánt az utcánkban, ezenkívül tetszett az Előérzet, a Kakukkos óra és paliszander bútor, vagy a Hangyauralom - hogy csak néhány címet említsek.

Ahogyan a könyv hátán olvashatjuk:
A kötet elbeszélései – csekélyke változtatással – íródhattak volna akár szép hazánk bármely lakótelepéről és környékéről is. A nagyvárosi ember élete, nosztalgiái alkotják Tielsch témáinak zömét. És ha elbeszélésein nem is lehet mindig felelőtlenül vihogni – az sem baj.

A könyv 1984-ben jelent meg az Európa Könyvkiadónál (és 25 Ft volt eredetileg ☺ ).

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Fejős Éva: Bébi, bumm!

Emlékszem, amikor lehozta a sajtó, hogy Fejős Éva babát vár, én is ledöbbentem picit: nem is pont az életkora miatt (ld. 49 évesen szült), hanem mert számomra ő tipikusan az az utazgatós-világjárós szabadon élő (író)nő, akinek ha nincs gyereke, hát nincs gyereke, színes és nyüzsgős az élete anélkül is. Aztán mégis: ő is anya lett, még ha később is.
A könyvben még a várandósága előtti évekről is beszámol, amikor már (negyven felett) megfogalmazódott benne, hogy gyermeket szeretne, de még éveket kellett várnia rá, hogy kezében tarthassa kislányát. Többször is megemlíti a regény során, hogy valóban nincs időhöz kötve a gyermekvállalás, de senki se várjon ilyen sokáig, ne halogasson, hogy "majd akkor lesz gyerekem, ha ez és ez meglesz..." stb., mert ő is sokat halogatott. Meg nyilván az egészségügyi okok: kevesebb az esély a teherbeesésre, lehet, hogy műtét is kell előtte vagy csak mesterségesen eshet teherbe.
(Kis személyes kitérő. Korábban én is úgy voltam vele, hogy fialaton, t…