Ugrás a fő tartalomra

Nudzsúd Ali: Nudzsúd vagyok, 10 éves elvált asszony

Mi, európai nők, néha bele sem gondolunk, milyen jó sorsunk van, hogy "szabadok lehetünk", nem állunk férfiak elnyomása alatt, és nem kényszerítenek bele minket szüleink fiatalon házasságba.
A könyv főszereplője és írója még nem is volt 10 éves, mikor férjhez adták egy nála jóval idősebb férfihoz, aki "természetesen" szexuálisan bántalmazta, ütötte-verte. Nudzsúd azonban vette a bátorságot, megszökött, és elment a bíróságra, hogy beadja a válókeresetet. Innen indul a történet, majd váltva mesélik el a fejezetek a bíróságos történeteket a múltbéli eseményekkel vegyítve. Sajnos nemcsak a férj, hanem az apa is elég kegyetlenül bánt a lánnyal, ebből is látszik, hogy ebben a társadalomban a férfiak szava a döntő. Mikor férjhez adták a lányt, az apa megkönnyebbült, hogy egy szájjal kevesebbet kell etetniük, az anya pedig zokogott, de ez a apát hidegen hagyta. Az is felháborító, ahogyan az anyósa bánt vele új otthonában.
A jemeni kislány magatartásából rengeteg nő merített példát, és bátorsága, hogy el mert válni, bejárta a világsajtót. A Glamour Magazin 2008-ban az Év Asszonyának választotta.

A könyv elég kis rövidke, gyorsan végigszalad a történéseken. Annál több azonban a mondanivalója, hogy ez a  tíz éves kislány harcolni mert a jogaiért, a szabadságáért egy olyan országban, ahol sajnos elég sok fiatalkorú nő él kényszerházasságban...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább