Kedves kis nyári tinitörténetnek indul Meg Rosoff regénye. Daisyt az apja és a "gonosz mostoha" New York-ból egy angliai kis faluba küldi vakációzni unokatestvéreihez és Penn nénihez. Penn néninek közben el kell utaznia, és amíg ő távol van, kitör a háború, így nem tud visszajönni. (Képzeletbeli háborúról van szó, a közelmúltban játszódhat, mivel van email, mobiltelefon stb). A gyerekek a kis farmon eleinte nem érzékelnek ebből semmit, élvezik a felnőtt nélküli létet, a szabadságot (szalmán alszanak az istállóban, horgászni és úszni járnak a folyóhoz, főzőcskéznek stb.). Sőt, Daisy megtapasztalja a nagy szerelmet és élete első szexuális élményét is Edmonddal - mert a romantikus szál sem maradhat el.
Ám a kedves, lájtos kis történet aztán durva fordulat vesz: a gyerekeknek el kell hagyniuk a házat, és külön választják őket, Daisy is távol kerül szerelmétől. Piperrel együtt tapasztalja meg, milyen, amikor mindenét elveszti az ember egy szemvillanás alatt, milyen menekülttáborban élni, megszökni, élelem után kutatni, bomló holttesteket látni. Meddig tart még a háború? És mi történt Edmonddal?
Nem akarom elárulni, de az utolsó rész 5 év múlva folytatódik. Amikor is minden megváltozott...
Szomorú volt olvasni, hogy milyen gyerek szemmel megtapasztalni a borzalmat, és ez milyen hatással lesz egy gyermek későbbi életére.
Műfaját tekintve ifjúsági regény, könnyed stílusú, ám mégis megrázó olvasmány.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése