Véletlenül pillantottam meg Bárdos András eme művét könyvtárunk egyik polcán, és "Na, vigyük ezt is" gondolattal a könyvkupacom tetejére pakoltam. Pici méretű (zseb)könyvecske, kb. 160 oldal, egy-két óra alatt elolvasható.
A történetet a Bróker (Olivér) meséli el, hogyismondjam, eléggé bróker-stílusban: nyers, macsó, érzelemmentes, pont az a pasi-típus, akit én mindig is jóóó messziről elkerültem. Akinek a pénz, az előbbre-jutás a legfontosabb, szüleit ezer éve nem látta, friss barátnőjéről, akiről tulajdonképpen a történet szól (Eszter), azt sem tudja, mi is a foglalkozása, kínosan ügyel a külsejére, pl. a bőrt összecsippenti a derekán, nem hízott-e... stb. Nem volt szimpatikus se a könyv, se a férfi, ám miután történik egy váratlan és szomorú fordulat, rájön az ember, hogy azért az ilyen bróker-fajta férfiakba is szorult némi érzelem. Szóval a végén, "Hú, ez kemény volt" gondolattal csuktam be a könyvet.
Azért tegyük hozzá, az eredeti Love Story-tól fényévekre van, de azért érdekes volt belelátni egy ilyen fajta pasi agyába is, hogyan él meg egy kapcsolatot és egy tragédiát.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése