2011. április 9., szombat

Bárdos András: Love story

Véletlenül pillantottam meg Bárdos András eme művét könyvtárunk egyik polcán, és "Na, vigyük ezt is" gondolattal a könyvkupacom tetejére pakoltam. Pici méretű (zseb)könyvecske, kb. 160 oldal, egy-két óra alatt elolvasható.

A történetet a Bróker (Olivér) meséli el, hogyismondjam, eléggé bróker-stílusban: nyers, macsó, érzelemmentes, pont az a pasi-típus, akit én mindig is jóóó messziről elkerültem. Akinek a pénz, az előbbre-jutás a legfontosabb, szüleit ezer éve nem látta,  friss barátnőjéről, akiről tulajdonképpen a történet szól (Eszter), azt sem tudja, mi is a foglalkozása, kínosan ügyel  a külsejére, pl. a bőrt összecsippenti a derekán, nem hízott-e... stb.  Nem volt szimpatikus se a könyv, se a férfi, ám miután történik egy váratlan és szomorú fordulat, rájön az ember, hogy azért az ilyen bróker-fajta férfiakba is szorult némi érzelem. Szóval a végén, "Hú, ez kemény volt" gondolattal csuktam be a könyvet.

Azért tegyük hozzá, az eredeti  Love Story-tól fényévekre van, de azért érdekes volt belelátni egy ilyen fajta pasi agyába is, hogyan él meg egy kapcsolatot és egy tragédiát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Veronica Roth: A beavatott

Kolléganőmtől kaptam kölcsön ezt a könyvet, ő az egész trilógiát olvasta, nekem elég volt az első rész. A borítószövege alapján nekem oly...