Ugrás a fő tartalomra

Tracy Chevalier: Leány gyöngy fülbevalóval

Már legalább öt éve annak, hogy moziban láttam a Leány gyöngy fülbevalóval című filmet, amelynek történetét Jan Vermeer (1632-1675) holland festőművész híres festménye ihlette. Már akkor is nagyon tetszett, nemcsak a története, hanem a hangulata miatt is.
A film Tracy Chevalier regénye alapján készült, amelyet sikerült is kikölcsönöznöm a könyvtárból. (Igazából a könyves blogokat böngészve akadtam rá, és tettem fel a listámra, hogy jó lenne elolvasni. Sajnos már nem emlékszem, kinek a blogjában találtam rá.)

A regényben sem csalódtam, ugyanolyan jó, mint a film. A történet arról szól, hogy a 17 éves Griet szolgálóként kerül a híres festő házába. Miközben a szokásos házimunkákat végzi: mos, takarít (a műtermet is), egyre közelebb kerül a festő és a festészet világához. Számomra, akit érdekelnek a művészetek, külön érdekes volt bepillantást nyerni ebbe a világba. Vagyis, hogy régen a művészek saját maguk állították össze a festékeket, a színeket, különböző patikában kapható vegyi anyagokból és a természetben található anyagokból (pl. csontból!). Griet bekerül tehát ebbe a titkos világba, amit nem mindenki néz jó szemmel. Se a sokadik gyerekét váró feleség, se Cornelia, a az egyik lány, aki mindig keresztbe akar tenni a szolgálólánynak.
Amikor meg elkészül a híres festmény, robban a bomba.

A regény hangulatos képet ad a 17. századi holland kisvárosról, az akkori életkörülményekről,  vagy a piacról, ahol Griet húst vásárol. (Később a hentes fia, Pieter is fontos szerepet kap a regényben.)
A filmtől talán annyiban tér el (bár rég láttam, így nem emlékszem jól), hogy a könyv a végén ugrik tíz évet, és megtudjuk, mi történt azóta Griettel,  illetve a festőművésszel.

A moly. hu a következőt írja  könyvről:
Az írónőt Vermeernek Delft egyik legszebb, legtitokzatosabb lányáról készült portréja ihlette a könyv megírására. Különleges regényében az ártatlanság megrontásának és a zsenialitás árának megható történetét olvashatjuk.
A lírai hangvételű mű rekordgyorsasággal a New York Times bestsellerei közé került. A könyv alapján készült film világsiker.

A szerzőről meg a következőket olvashatjuk a könyv borítóján:
Tracy Chevalier Washington DC-ben született és nevelkedett. 1984-ben Angliába költözött, s néhány évig segédszerkesztőként dolgozott egy könyvkiadóban. 1994-ben elvégzett egy kreatív írói kurzust a Kelet-angliai egyetemen.
Első regénye The Virgin Blue (A kék szűz) címmel jelent meg, amelyet 1997-ben WH Smith az új tehetségek listájára ajánlott. 
Tracy Chevalier Londonban él férjével és fiával.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Fejős Éva: Bébi, bumm!

Emlékszem, amikor lehozta a sajtó, hogy Fejős Éva babát vár, én is ledöbbentem picit: nem is pont az életkora miatt (ld. 49 évesen szült), hanem mert számomra ő tipikusan az az utazgatós-világjárós szabadon élő (író)nő, akinek ha nincs gyereke, hát nincs gyereke, színes és nyüzsgős az élete anélkül is. Aztán mégis: ő is anya lett, még ha később is.
A könyvben még a várandósága előtti évekről is beszámol, amikor már (negyven felett) megfogalmazódott benne, hogy gyermeket szeretne, de még éveket kellett várnia rá, hogy kezében tarthassa kislányát. Többször is megemlíti a regény során, hogy valóban nincs időhöz kötve a gyermekvállalás, de senki se várjon ilyen sokáig, ne halogasson, hogy "majd akkor lesz gyerekem, ha ez és ez meglesz..." stb., mert ő is sokat halogatott. Meg nyilván az egészségügyi okok: kevesebb az esély a teherbeesésre, lehet, hogy műtét is kell előtte vagy csak mesterségesen eshet teherbe.
(Kis személyes kitérő. Korábban én is úgy voltam vele, hogy fialaton, t…