Ugrás a fő tartalomra

Sóvári Mónika: Szerelmem, Sanghaj


Még május végén kaptam meghívást ennek a könyvnek a bemutatójára, ám sajnos nem tudtam elmenni. Nemrégiben mégis eljutott hozzám, és el is olvastam. Megérte.

Vajon mit érezhet egy fiatal nő, akinek egy aprócska bükki faluból férjestül-gyermekestül tízezer kilométerrel távolabb kell új életre berendezkednie, egy ismeretlen, egészen más kultúrájú nagyvárosban?
A könyv ezt a nagy változást írja le: a költözést, az újdonságokat, a hétköznapokat, amelyek egy európai ember számára nem is olyan átlagosak Sanghajban.

Sóvári Mónika írásaiban életre kelnek a színek, a hangok, a szagok (a „hústurkálós” részhez még „csak olvasva” is gyomor kell!), megismerkedhetünk egy számunkra idegen kultúrával, amelyet a könyv elolvasása után már nem is érzünk idegennek. Ami korábban szokatlan volt (pl. köpködés, kaotikus közlekedés), egy idő után természetessé, legalábbis elfogadottá válik.
Ha az ember új helyre kerül, alkalmazkodnia kell. Ám Mónika, a kezdeti nehézségeket leszámítva, nem kényszerből teszi ezt, ő tényleg beleszeret ebbe a nyüzsgő, vibráló városba.

„…Láttuk a nyüzsgő piacokat, régi házakat, gyönyörű parkokat és párás ködbe vesző felhőkarcolókat.

Mire a hatalmas kovácsoltvas kapun át behajtottunk a lakóparkba, már eggyé váltunk, nem is tudtam, hol végződőm én, és hol kezdődik Ő.
Minek is tagadjam, beleszerettem Sanghajba.”

Kedves, barátságos hangon meséli el a történeteket, amelyek akár önálló novellaként is megállják a helyüket. Ám nemcsak az utazás, hanem a múlt, a gyermekkor, a szülőkkel való kapcsolat is szerepet kap a könyvben.
Emellett életutakat is megismerhetünk, nők sorsát, akik alig látják gyermeküket, bepillantást nyerhetünk a szigorú kínai iskolarendszerbe, a kórházi ellátásba, vagy az itt élő külföldi közösségek életébe (nagyszerű a Multikulti című fejezet!).

Miközben egyre jobban elmélyül a szerelem Sanghajjal, Mónika önmagával is kibékül, megszűnik az örökös, kényszeredett keresése, és megnyugszik.

Ezt érzi az olvasó is, miközben olvassa a könyvet: megnyugvást és kedvességet.

Bár engem a keleti kultúra sosem vonzott annyira, most mégis közelebb érzem magamhoz.
A könyvet meg bátran ajánlom mindenkinek!


Néhány szó a szerzőről:
„Noha eredetileg pszichológiát tanultam, hat éven át dolgoztam napilapos újságíróként, először a Világgazdaság, majd a Népszava munkatársaként. Mindkét lapnál az egészségügy volt a területem, számos cikket publikáltam ebben a témában gazdasági szakíróként. Egy idő után azonban szűk lett a mozgástér, amit a téma nyújtott, így elkezdtem a saját utamat keresni.”- írja magáról Sóvári Mónika.

Megjegyzések

  1. Kíváncsi voltam erre a bejegyzésedre. :o)
    Pont múlt héten volt egy riport, amiben szerepel az írónő is, gondoltam rád. ;o)

    VálaszTörlés
  2. Igen, azt a riportot én is láttam.
    Különben tényleg nagyon kedves kis könyv!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Veréb Emese: A Happy End után

Veréb Emesét a Segítség, már megint egy gyökérrel járok! könyvéről ismerhetjük. Nemrégiben újabb regénye jelent meg A Happy End után címmel. Elsőre az ember azt gondolhatná, hogy ez az előző történet folytatása, ám nem. Teljesen más szereplők, teljesen más környezet, teljesen más felépítés és koncepció. Kicsit romantikus, kicsit időutazós, természetesen a humor sem hiányozhat belőle, ugyanakkor igencsak elgondolkodtató és komolyabb kérdéskört is feszeget. Megváltoztatható múlt, elkerülhetjük a sorsunkat? Vagy bármit teszünk, mégis csak bekövetkezik az, aminek be kell következnie?
Hogy miről is van szó? Kisha Raids egy teljesen átlagos lány. Évekkel ezelőtt balesetet szenvedett, amiben elveszítette emlékei nagy részét. Később valamilyen különös csoda folytán lehetősége adódik újraélni azokat, és ráébred a történtek szomorú okára is.
Kishának tehát - és ezzel remélem nem árulok el nagy titkot - sikerül visszajutnia a múltjába, az elfeledett emlékei közé. Ahogyan újból átéli a mindennapokat, …