Ugrás a fő tartalomra

Polgár András: Hüje zsiráf


Hüje történet egy 191 cm magas lányról (Hédiről), aki magasságából adódóan örök vesztes típus. A számítógépéről életre kel a hőn áhított férfi, aki csupán az álmaiban olyan, mint amilyennek elképzeli, ugyanis a valóságban azelőtt csak egyszer látta és nem épp egy kellemes szituációban találkoztak.
Szóval elég abszurd, hogy ez a nem létező virtuális figura lesz a szerelme, aki a gépén sportfogadásokat köt, és ezáltal Hédi és a beavatott kis köre egyre gazdagabb lesz. Miközben az igazi hapsi, akiről Hédi szerelme mintázódott, szintén létezik, csak jelenleg épp egy távoli helyen tölti idejét.

Tudom, most kissé kuszának tűnik ez az ajánló, nekem is annak tűnt a regény, közben abba is akartam hagyni, mert hogy milyen hüje könyv már. Ám végül nem bántam meg, hogy elolvastam, mert szomorúan tanulságos. A tanulság pedig nem más mint:
1. Aki lúzernek született, az is marad örökre.
2. Amelyik nőt át lehet verni, azt át is fogják verni a férfiak.
Akit érdekelnek a részletek, olvassa el ennek a szegény zsiráfnak a képtelen történetét.

Polgár András, a könyv írója a saját regényéről:
A hÜje zsiRáf tizenhetedik regényem, az Apuka, a Nyolcvankilenc nap, az Anna, Te vagy?, A didergő nyár, a Csendkúra, a Tolókocsi, a Kéjgyilkos és egyéb könyvek után.
... (A hősnő) Egész életében, megszállottan keresi a szerelmet, amíg álmai lovagja kilép számítógépe monitoráról. Ott áll előtte, egy lakásban él vele, és még sincs közel. Sőt, egyre távolabbra kerül. Mit jelenthet ez a szerelem? Ki ez a férfi? Mi történik Hédivel, ezzel a magas lánnyal, aki sikeres, boldog és győztes szeretne lenni, mint mindannyian.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább