Ugrás a fő tartalomra

Marcello D'Orta: Rómeó alulról jegyezte el Júliát


A gyerekszáj mindig is örökzöld témának számít, hisz nincs olyan iskolás vagy óvodás kisgyermek, akinek ne lett volna már néhány bájos beszólása, megmosolyogtató bölcs gondolta. Most tehát egy ilyen kacagtató olvasmányt ajánlok nektek.
Már több mint tíz éve, hogy elolvastam Marcello D'Orta tanító Isten ingyér teremtett bennünket című könyvét, amely a nápolyi iskolás gyermekek vicces ám elgondolkodtató dolgozatait, írásait tartalmazza. A Rómeó alulról jegyezte el Júliát egy újabb válogatás, olyan témákról, mint a szex, szerelem, házasság, válás, gyerekszületés, örökbefogadást stb., valamint a kötelező iskolai témák (Biblia, mitológia és irodalom témakörben).

A kis kamaszok meghökkentően sokat tudnak és meghökkentően keveset. Szexuális nevelésük, akár Romeo és Júlia tanulságos eljegyzése, alulról történik. Egymástól vagy a kulcslyukon keresztül szerzik ismereteiket. Meg, persze, a tévéből. S mert ráadásul a felnőtteknek tetsző válaszokat igyekeznek adni, bájosan idétlenek. Az olasz kisdiák különleges kisdiák, a nápolyi még inkább az. Mégis az olvasó ráismer bennük a mieinkre. - írja Lator László az ajánlóban.

Nem ragoznám tovább, hisz csak az eddigieket ismételgetném: jópofa, humoros könyv.
Kedvcsinálóként jöjjön inkább néhány kiragadott gondolat, az én kedvenceim:


Egy a baj az iskolai szexuális neveléssel, hogy pont az apácákra van bízva, az apácák ugyanis azért mentek el apácának, mert végképp nem értenek a szexhez!


Az állatok úgy szaporodnak, ahogy mi, csak szabadtéren csinálják, és nem izgatják magukat, hogy rajta lesznek kapva.

Szerintem lehet barátság férfi és nő között, de jobban járnak, ha a nő csúnya, máskülönben veszélyezteti, hogy a férfi beleszeret.

Jobb paráználkodni, mint elválni. Mert a paráználkodás gyorsan lezajlik és a feleség meg se tudja, a válás viszont életfogytiglan tart, és akkor az egész családnak befellegzett.

A könyv 1993-ban jelent meg először (illetve nálunk 1994-ben), most 2008-ban adták ki újból Magyarországon.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább