Ugrás a fő tartalomra

Nicholas Evans: A csapda


Azt hiszem, elmondhatom, hogy Nicholas Evans az egyik kedvenc külföldi íróm lett. Izgalmas, érdekes történeteket ír, amelyekben a természet szépségei és az emberi érzelmek (szerelem, gonoszság) kihagyhatatlan alkotóelemek.
A csapda című regényében a farkasok a "főszereplők", akik a Sziklás-hegység Hope nevű kis falucskájában tűnnek fel és okoznak nem kevés bosszúságot.

"... amikor széttépnek egy kutyát, amely a városka legtekintélyesebb polgárának kisunokáját próbálta megvédeni, majd egyre több marhát ölnek meg a környékbeli legelőkön, a település felbolydul. Bika Calder, az öntörvényű gazda társaival együtt legszívesebben kiirtaná a farkasokat, az állam viszont odaküldi Helen Ross fiatal farkasbiológust, hogy az országos vadvédelem ottani szakértőjével együtt figyelje az állatok mozgását… Helennek váratlan segítőtársa akad Calder tizennyolc éves fiának, a dadogó, kisebbrendűségi komplexusban szenvedő Luke-nak a személyében. El is kél a segítség, mert közben egy vén farkasvadász, a régi farkasirtók utolsó mohikánja Bika megbízásából ördögi csapdáival mészárolni kezdi az állatokat."

Helen, akit a háta mögött csak "farkasasszonynak" hívnak, komoly kutató munkába kezd tehát. Persze a váratlan szerelem őt sem kerülheti el, még ha "ellenségének" a fiáról is van szó.
A fiatal fiú szerelme, a gonosz vadászok kegyetlensége mind nagy kihívást jelentenek a nő számára. De ő persze nem adja fel, cél, hogy a farkasok megmeneküljenek.

A történet nekem nagyon tetszett, mert tele van fordulattal, ugyanakkor nagyon szép tájakra kalauzol minket.... egyszóval jó volt olvasni, az ilyen könyveket szeretem!

Nicholas Evans életéről, munkásságáról és könyveiről hivatalos honlapján olvashattok:
http://www.nicholasevans.com
A hasonlóan megragadó A suttogó című könyvről pedig itt írtam.
(És azt hiszem, amint tudok, nekikezdek a Viharhegynek is...)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari...

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek....

Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika

Mint látjátok, ismét nagyon eltűntem, ám ennek megvan az oka. Elkezdtem egy okj-s tanfolyamot, gyerekfitnesz oktatónak tanulok (a Zumba és Zumba Kids oktatói papírom ugye megvan, tartok is gyerekeknek órát, ám ez kevés, ezért is vágtam bele ebbe a tanfolyamba). Így mostanában ilyen olvasmányaim vannak, mint Dr. Metzing Miklós Gimnasztika könyve. Szerintem akinek nem kell levizsgázni belőle (mint nekem), annak is érdekes lehet ez a tankönyv. Bár viccesnek tűnhet laikusok szemében, hogy pálcikaemberekkel ábrázol, ezek mind-mind fontos elemek ahhoz, hogy jó órát tudjunk tartani, és ismerjünk minden mozdulatot. A könyv részletesen végigvezet minket a gimnasztika rejtelmein, kezdve az eredetével, alapfogalmakkal, de a gyakorlatrendszereket és a szakkifejezéseket is nagyon jól bemutatja. Mindez hol pálcikaemberekkel, hol képekkel is illusztrálva. Persze ahhoz, hogy valaki jó edző vagy tornatanár legyen, nem elég bemagolni a könyvet, hanem gyakorlatban is "nagyon ott kell len...