Ugrás a fő tartalomra

Lynn Barber: Egy lányról


Még mielőtt bárki belekezd a könyvbe, egy fontos tudnivaló: ez a mű nem egyenlő Nick Hornby azonos című filmjével! Pontosabban Nick Hornby a könyv második fejezetét (amely az egész könyvből csupán 25 oldal!) dolgozta fel és vitte filmre. A könyv sokkal részletesebb, egy egész életutat kísér végig. (Szóval a netes ajánlók + a könyv hátoldalán lévő összegzés kissé megtévesztő.)

A könyv Lynn Barber életrajzi elemekből merített műve. A sikeres újságíró, aki 1944-ben született, az első fejezetben gyermekkorát meséli el. A második fejezet, amelyet már említettem, szintén az „Egy lányról” címet viseli, és ez szól arról, amikor is 16 évesen a nála idősebb férfival, Simonnal megismerkedik. Aki aztán bevezeti őt egy gazdag álomvilágba – persze a végén nagyot kell csalódnia. A szüleit ebben a szituációban különben én sem értettem! Ők tényleg Simon karjaiba taszították a még kiskorú egyetlen gyermeküket! (Engem a szüleim biztos nem engedtek volna el ilyen fiatalon, hogy egy férfival utazgassak a nagyvilágban, na mindegy. Lynn Barbernek nem is volt felhőtlen a kapcsolata a szüleivel.)

A történet a nagy csalódás után is folytatódik, az oxfordi egyetemi évek jönnek sok bulival és sok pasival. Majd férjével, Daviddel való megismerkedését írja le, majd újságírói pályájáról olvashatunk, többek közt a Penthouse-nál.

A karrierjéről elég részletesen ír, ami végül is nem baj, mert érdekes volt bepillantást nyerni a különböző szerkesztőségek életébe (főleg nekem, félig-meddig „szakmabélinek”). Azt viszont kissé hiányoltam, hogy gyermekeiről, családjáról szinte alig esik szó! Megszülettek a lányai, ezt megemlíti, aztán ennyi. Mondjuk az utolsó fejezet egy az egyben a férjéről (és annak betegségéről) szól, de akkor is írhatott volna picit többet a családi életéről.

Érdekes, olvasmányos regény különben.
A befejezése pedig igencsak elgondolkodtató. (Az angol címe ugye „An Education”). Ahogy Lynn Barber „vén fejjelleszűri a tanulságot:
...máig mély meggyőződésem, hogy egy embert lehetetlenség tökéletesen kiismerni – a Simontól sok-sok évvel ezelőtt kapott lecke is erre tanított.”

Aki meg magára a filmre kíváncsi, utánanézhet többek közt a port.hu oldalon, ahol az ajánlót is meg lehet tekinteni – klikk ide.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Fejős Éva: Bébi, bumm!

Emlékszem, amikor lehozta a sajtó, hogy Fejős Éva babát vár, én is ledöbbentem picit: nem is pont az életkora miatt (ld. 49 évesen szült), hanem mert számomra ő tipikusan az az utazgatós-világjárós szabadon élő (író)nő, akinek ha nincs gyereke, hát nincs gyereke, színes és nyüzsgős az élete anélkül is. Aztán mégis: ő is anya lett, még ha később is.
A könyvben még a várandósága előtti évekről is beszámol, amikor már (negyven felett) megfogalmazódott benne, hogy gyermeket szeretne, de még éveket kellett várnia rá, hogy kezében tarthassa kislányát. Többször is megemlíti a regény során, hogy valóban nincs időhöz kötve a gyermekvállalás, de senki se várjon ilyen sokáig, ne halogasson, hogy "majd akkor lesz gyerekem, ha ez és ez meglesz..." stb., mert ő is sokat halogatott. Meg nyilván az egészségügyi okok: kevesebb az esély a teherbeesésre, lehet, hogy műtét is kell előtte vagy csak mesterségesen eshet teherbe.
(Kis személyes kitérő. Korábban én is úgy voltam vele, hogy fialaton, t…