Azt gondoltam, R. Kelényi Angelika ezen könyve is egy humoros, vicces, csajos történetet dolgoz fel, akárcsak a korábban olvasott művei (ld. Barcelona, Barcelona , illetve az Egy hajszálon múlt .) A humoros megfogalmazás természetesen itt sem marad el, ám a témája annál komolyabb. Itt ugyanis az írónő a saját pszichés szorongását, a pánikbetegségét mutatja be. Naplószerűen, napokra lebontva kaphatunk képet arról, hogyan élte meg rettegve a mindennapjait, miközben párkapcsolata is volt, és állást keresett. Szívrohamokat képzelt magának, nem bírta a tömeget, le kellett szállnia a metróról vagy kimennie a moziból, és mikor végre lett munkahelye, is rezgett a léc a betegsége miatt. Az első fordulat, vagyis javulás akkor következett be, amikor - először csak alkalomszerűen - álmai munkáját végezhette, vagyis végre írhatott. Majd a regény végefelé kiderül, mi volt az a nagy változás az életében, amikor is elmúlt a pánikbetegsége. A regény olvasmányos, jól ábrázolja egy pszichés beteg em...
"A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz." (C. R. Zafón)